Bleomicin- és kollagén-V-indukált modellek összehasonlító vizsgálata szisztémás szklerózis esetén: betekintés a fibrózis és autoimmunitás mechanizmusaiba | Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

A Nagy Lőrinc, Nagy Gábor, Juhász Tamás, Fillér Csaba, Szűcs Gabriella, Szekanecz Zoltán, Vereb György, Antal-Szalmás Péter és Szöőr Árpád által vezetett kutatás a szisztémás szklerózis (SSc) mechanizmusait vizsgálja, amely egy autoimmun betegség, fibrózissal és immunrendszeri rendellenességekkel jellemezve. A vizsgálat két SSc modellt hasonlít össze: a bleomicin-indukált fibrózisos modellt és a kollagén-V-indukált autoimmun modellt. Míg a bleomicin modell hatékonyan szimulálja a fibrotikus folyamatokat, ugyanakkor az immunrendszer szerepét demonstráló komponens nem kifejezett benne. Ezzel szemben a kollagén-V modell erőteljes antigén-specifikus immunaktivitást mutat, de csak korlátozott fibrózist eredményez.
A kutatás kimutatta, hogy a szív fibrotikus érintettsége mindkét modellben visszatérő jellemző, ami kiemeli ennek jelentőségét az SSc patofiziológiájában. A bleomicin modell gyors fibrózist okozott, különösen a szívben, ezáltal alkalmas antifibrotikus kezelések tesztelésére. Ugyanakkor a fibrózis a bőrben és a tüdőben kevésbé volt egyértelmű. A kollagén-V modell hatékonyan indukált autoantitest-termelést, ami az immunaktiválódást tükrözte, de csak lokalizált fibrózist eredményezett, főleg a szívben. Az eredmények arra utalnak, hogy a modellek kombinálása vagy a kísérleti feltételek módosítása (életkor, nem, vizsgálati időtartam) növelheti azok transzlációs relevanciáját.
A kutatás rávilágít arra, hogy megfelelő állatmodellek kiválasztása kulcsfontosságú az SSc vizsgálatában és célzott terápiák fejlesztésében. A jövőbeli kutatások ezen modellek finomhangolásával, valamint az autoimmun és fibrózisos komponensek egyesítésével hatékonyabb kezelési stratégiákhoz vezethetnek.
DOI