GÁSPÁR REZSŐ
(Pápa, 1944. május 8. – Debrecen, 2014. április 28.)
1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet, majd 1971-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen fizikusi diplomát. Végzését követően 1967-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében helyezkedett el. 1970-ben lett tanársegéd a DOTE Biofizikai Intézetében, majd 1977-től adjunktusi, 1980-tól egyetemi docensi és 1989-től egyetemi tanári kinevezést nyert. 2001-től 2009-ig a Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet igazgatója. 1996-tól 2008-ig a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója volt.
Kezdettől fogva bekapcsolódott a Biofizikai Intézet oktatómunkájába. Vezetésével készült el az orvostanhallgatók számára írt első biometria jegyzet, valamint közreműködött több magyar és angol nyelvű egyetemi jegyzet, tankönyv kidolgozásában (Biofizikai mérések, Biofizika, Orvosi biofizika). Részt vett a DOTE felvételi előkészítő tanfolyamának szervezésében és szakmai irányításában, valamint rendszeres tagja volt a DOTE felvételi vizsgabizottságainak. 1996-tól irányította a külföldi hallgatók angol nyelvű orvosképzését, tagja volt a DE OEC Centrum és Kari Tanácsainak, Promóciós, valamint Gazdasági Bizottságainak. 1983-tól a Kossuth Lajos Tudományegyetem szakbiológus hallgatóinak biofizika oktatásában is részt vett.
1972-ben egyetemi doktori címet szerzett, majd 1976-ban a biológiatudomány kandidátusa, 1984- ben a biológiai tudományok doktora fokozatot szerezte meg. Tudományos érdeklődésének középpontjában a humán limfociták plazmamembránjában lezajló, immunológiai jelentőséggel bíró biofizikai folyamatok elektrofiziológiai jellemzése állt. Számos közvetlen munkatársa szerzett PhD, kandidátusi és akadémiai doktori fokozatot.
Nemzetközi folyóiratokban megjelent tudományos közleményeinek, könyvfejezeteinek száma 135, a közlő folyóiratok kumulatív impakt faktora 235, Hirsch indexe 21, munkáira történt hivatkozások száma 1100.
1983-ban a DOTE Biokémiai Intézet kutatóival megosztott akadémiai díjban részesült. Számos alkalommal végzett kutatómunkát külföldön. 1974 és 1981 között csaknem két és fél évet dolgozott Angliában NMR témakörben a Nottinghami Egyetem Fizikai Intézetében, a Leverhulme Trust és a Science Research Council kutatói ösztöndíjával. 1983-ban a Max Planck Institut für Biophysikalische Chemie (Göttingen), míg 1986-89 között a Floridai Egyetem (Department of Radiology) vendégprofesszora volt. 1994-ben a Leideni Egyetem Fiziológiai Intézetének vendége volt három hónapig, ahol a csontsejtek elektrofiziológiai vizsgálatával foglalkozott.
Tagja volt a Magyar Biofizikai Társaság (MBFT) vezetőségének, és az MBFT ioncsatorna szekció alapító elnöke volt. Tagja és 2005 és 2008 között elnöke volt az MTA Biofizikai Bizottságának. Tagja volt a Magyar Biokémiai és Immunológiai Társaságoknak is. Alapító tagja volt a Lions Klubok Nemzetközi Szövetsége debreceni területi klubjának. Sikeres pályafutását számtalan díjjal ismerték el: pl. Kiváló Munkáért (1985), Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2003), Pro Facultate díj DE OEC (2009), 25 éves a Debreceni Idegen Nyelvű Orvosképzés Díj (2012).