Absztrakt
A „Voltage-clamp fluorometry” (VCF) technika információt szolgáltat a feszültség-kapuzott fehérjék konformációs változásairól. A jelet egy fluoreszcens festék (TAMRA) fluoreszcencia-intenzitásának változása adja, amely a vizsgált fehérjének azon részéhez kötődött, amely a membránpotenciál elektródok általi megváltoztatásakor konformációs átrendeződésen megy keresztül. A VCF jel a fluoreszcencia csökkenése és növekedése révén jön létre, ahogy a festék áthalad különböző lokális környezeteken. Mi a VCF jel keletkezését úgy vizsgáltuk, hogy a Hv1 feszültség-kapuzott protoncsatornát mint eszköz haszáltuk, ami hasonló feszültség-érzékelő résszel rendelkezik, mint a többi feszültség-kapuzott ioncsatorna, de nincs ionvezető pórusa. Mutagenezissel és az extracelluláris oldathoz adott lipid-molekulák segítségével megállapítottuk, hogy a jelet összetett hatás hozza létre: a lipidek (fluoreszcenciát növelő) hatása a festéknek a sejtmembrán síkjához viszonyított mozgása során, valamint bizonyos aminosavak fluoreszcenciát kioltása hatása. A 3-állapotú modellünk összefoglalja a különböző mutánsok VCF jeleinek keletkezését, ami összeegyeztethető a két fő feszültség-függő konformációs mozgás elfogadott modelljével.
Link: https://www.nature.com/articles/s42003-022-04065-6
DOI: https://doi.org/10.1038/s42003-022-04065-6